2014.01.25 - szombat
A hétvége úgy indult, mint mindig. Hétfőn elkezdtük várni, aztán mire eljött, ismét kiderült, hogy megint nem a négy fal között fogjuk tölteni tévézéssel... Pedig egyszer már kipróbálhatnánk ezt is! Az északi országrész kivételével – beleértve kicsiny territóriumunkat – röpködtek a hujjuj riasztások országszerte a havazás miatt! Mivel a meteorológia az északi országrészre nem jósolt havat, így az meg is jött reggelre…. Szombatra egy emléktúra volt betervezve, 2 évvel ezelőtt elhunyt Lukács Attila, (vagy ahogy mindenki ismerte: Gubecs) tiszteletére salgótarjáni barátainkkal karöltve! Így hát korán reggel fel is kerekedtünk, és meg sem álltunk Salgótarjánig, ahol rövid logisztika után a túra szervezőjével, Buda Richárd vezetésével Salgóbányába érkeztünk.... Rövid köszöntő után meg is indultunk. Az útvonalról csak annyit tudtunk, hogy olyan Gubecsre jellemző, "árkon-bokron keresztül túra" lesz. Hát nem csalódtunk! A Medves-fennsíkot elérve már az időjárás is hozzáhangolódott a túránkhoz, és vízszinted hóeséssel és csípős széllel tompította a közeli Salgó vár lenyűgöző látványát. Innen egy jobbos irányváltással már bent is voltunk a sűrűben. Nehezen észrevehető - még Gubecs által kirakott - jelek mutatták az utat, ami egyre beljebb és beljebb vitt minket a sűrűbe. Majd egy mély víz mélyítette szakadékhoz értünk, melynek homokkő falai sárgásan vágták ketté a térszínt. Ez már a "Palóc Grand Canyon"! Mivel Gubecs útját követtük, leereszkedtünk a sűrűn benőtt vágatba, és hol kidőlt fatörzseken átmászva, hol sűrűn benőtt nővényekből álló boltívek alatt küzdöttük át magunkat. Egy nagy medencéhez érve már csak kötél segítségével tudtuk folytatni utunkat. Ezután beértünk egy szűk kecses vízmosásba, ahol rövid megemlékezés után tekintélyes falába Ricsi bevert egy szöget. Kis pihenés után továbbindultunk, majd hamarosan beérkezvén Zagyvarónára összeültünk feleleveníteni régi és új élményeket. Ami biztos: jövőre újra megemlékezünk Gubecsről....
Miután hazaértünk, már kezdhettünk is készülődni a másnapra. A terv Trangoska,-Stefanika menedékház, majd a Gyömbér volt.

2014.01.26 - vasárnap
Mivel még mindíg nem jósoltak jelentősebb havazást a környékünkre, így másnap reggel szakadó hóban, nem túl kedvező útviszonyokban indultunk neki. Trangoskára érve viszont már gyönyörű napsütés várt bennünket... Igaz a frissen leesett hó sok síszerető embert csábított ki, így a tervezett parkolótól jó pár száz méterre csak egy másik parkolóban sikerült az autókat letenni. Járatlan terepen átküzdve magunkat végre elértük a túristautat, melyen megindultunk a Stefanika menedékház felé. Annak ellenére, hogy feszített tempót kellett tartanunk a sok késedelem miatt, gyakran megálltunk megcsodálni a tájat.  A Stefanika menedékházban megpihentünk és mindenki megpróbált a "maga módján" feltöltődni, hogy aztán újult erővel folytathassuk utunkat. Az utolsó nagy hajrában a hőmérséklet, és a látási viszonyok is csökkenni kezdtek, a szél pedig egyre erőteljesebbé vált, hirtelenül váltakozva hol felhőbe burkolózva, hol napsütésbe haladtunk célunk felé. Felérve a csúcsra csupán egy-két pillanatra megmutatta meg magát az Alacsony-Tátra. Ennek ellenére csapatunk jó hangulatban kezdte meg lefelé tartó útját is. Miközben ereszkedtünk, a naplementében és a körülöttünk lévő kisebb-nagyobb csúcsokban, felhőkben is gyönyörködhettünk.
 
 
Megint perfekt hétvége volt.... :D Ha nem is tökéletesen kipihenve, de biztosan feltöltődve kezdhettük meg a következő hétfőt....
 
Monday the 18th. Balassagyarmati Hegymászó Klub - a nonprofit hegymászó klub. Ezt a lapot az egyesület tagjai az egyesület vezetésével karöltve szerkesztik, fejlesztik. Az itt közölt tartalmak hitelességéért felelősséget nem vállalunk! .